-

Magunkról :: Táborvilág :: Projektjeink :: Kiállításaink :: Hortobágyjárók :: Dédunokák :: Publikációk :: Havi képmelléklet

Itt van minden, amire emlékszem, mert magam tapasztaltam, vagy elhittem.
A képek e tömegéből kiválasztom a hasonlókat, akár magam tapasztaltam őket,
akár a tapasztalat alapján másoknak hittem el, ezeket összeszűröm az elmúltakkal, s belőlük
kialakítom a jövendő tetteimet, az eshetőségeket s a várható sikert s végül mindent úgy mérlegelek, mint jelent.
                                                                       Szent Ágoston vallomásai. Liber decimus, 14.


Hortobágyi turizmus – arculatváltás küszöbén II.

Mit jelent-jelenthet itt:

Hortobágy (a Hortobágyi Nemzeti Park) magterületén a turizmus? – vetődött fel a kérdés előző jegyzetünk végén. Sarkosabban fogalmazva: mi keresnivalója lehet itt a turizmusnak? A kérdés persze költői, de csak részben az. Hortobágy, mint Európában páratlan természeti képződmény, a turizmus szempontjából sem mellőzhető. A Balaton mellett a hortobágyi csárda és a debreceni puszták pásztorélete voltak a Trianon utáni Magyarországon beindult idegenforgalom gazdaságilag sem közömbös vonzásterületei. Hortobágy: országimázs-alkotó toposz, évszázados múltú hungarikum – „saját jogon”, függetlenül a szakértő testületek ítéletétől. A térségben rejlő turizmus-potenciál mellett bizonyára a tradíciónak is része volt abban, hogy a kormány 2030-ra előirányzott turizmusfejlesztési stratégiai tervében az öt turisztikai desztináció sorában a Debrecen-Hajdúszoboszló – Hortobágy-Tiszató térsége is szerepel. (Lásd: 1747/2017 (X. 20.) Korm. hat. az NTS – 2030 elfogadásáról.)

A térség két vége (Poroszló-Tiszafüred-Tiszató – Debrecen-Hajduszoboszló) a turizmus fejlesztése szempontjából valóban perspektivikus súlypontok. A bővítés, attrakció-telepítés és a feljavítások itt korábban kialakult markáns profilokra, bejáratott funkciókra épülhetnek. Turizmust vonzó, tömegek fogadására alkalmas területek. Ellentétben a közéjük ékelődött pusztákkal: Hortobágy magterületével. A poroszlói Ökocentrum napfényes nyári időben mérhető egy hetes forgalma valószínűleg jócskán meghaladja a HNPI Látogatóközpontjában jegyet váltók éves létszámát. A statisztikákkal persze lehet bűvészkedni. Ehhez csak annyit: az évek óta emlegetett „évi 200 000 látogató” mellett a forgalomra vonatkozóan más mérőszámok is létezhetnek. (Például Hortobágy község idegenforgalmi bevételeinek alakulása az utóbbi években.)


Tisza-tavi  Ökocentrum.                                                           Hajózás a tavon.

Ennek a pangásának persze az adottságokra visszavezethető okai is vannak. Hova irányuljon a turizmus a 33-as út említett szakasza mentén jobbra-balra eső pusztákon?  A felszámolt (szétprivatizált) ÁG-üzemegységek – a nagyüzemesítés kezdetén jórészt „telepes”rabtáborok – szociális és környezeti állagukat tekintve depressziós telepeire? A némelyik telepen és környékükön kiosztott föld- és telephely-bérletek magánterületeire, ahol részben konzerválódott a lepusztultság, részben az átépülés-modernizálódás is beindult? A művelésből kivett bombázótér pusztáira, ahol ki tudja hol tart a lőszermentesítés? Az óriási költségráfordítások árán úgy-ahogy visszavadított (rehabilitált) puszta itt-ott fellelhető maradványaira? Ezekre a gazdaságok közé ékelődött természetvédelmi pontokra és foltokra üzemi kiszolgáló utak vezetnek. Megközelítésük körülményes és tilos. Kínálatuk látványban és ismeretekben keveseknek – leginkább a tanulmányúti céllal érkezőknek – szól, szakszerű és biztonságot garantáló kíséret mellett. A szokványos értelemben vehető turizmusra marad egy-két tanösvény és a Hortobágy községben és a községből kiindulva adódó kínálat, a fent vázolt színvonalon. És évről-évre hanyatlóban. (L. ehhez az >> augusztusi haviképet)


Halastavak, kisvasút. Kondástó, Festetics Antal állomás és a Halastavakhoz vezető kerékpárút Kungyörgy telep felől.

Mindezt mérlegelve, megállapítható, hogy a Hortobágy:

1. a turisztikai desztinációra kijelölt térség két perspektivikus peremterülete közé szorult, fejlesztésre szoruló depressziós katlan;

2. jórészt nem a szokványos (tömegfogyasztásra berendezkedő) turizmus fogadására alkalmas;

3. speciális kínálataiban rejlő lehetőségek kiaknázatlanok;

4. a térség sajátos vonzereje iránti érdeklődés felkeltése és fenntartása terén az arra illetékesek passzivitása és ötlettelensége szembeszökő.

Véleményem szerint a kimozdulást erről a holtpontról egyfelől a térség arculatára vonatkozó szemléletváltás és bizonyos rögzültségek oldása, másfelől a fejlesztések terén igencsak aktuálissá vált stratégiaváltás segítené elő.

Folytatás: következő képmellékletünkben. Addig is és a továbbiakban is a jegyzetünkhöz – névvel vagy név nélkül – írt megjegyzéseket, tovább gondolásra késztető észrevételeket >> alapítványunk facebook oldalán szívesen fogadjuk.

Havi képmelléklet

Aktuális képmelléklet

2018 december

2018 november

2018 október

2018 szeptember

2018 augusztus

2018 július

2018 június

2018 május

2018 április

2018 március

2018 február

2018 január

2017

2016

2015

2014

2013

2012


:: TELEPESEK Társadalmi Múzeum Alapítvány :: Munkatársak :: Elérhetőségek :: Támogatás :: Kapcsolataink :: Rólunk írták ::
 
:: Copyright Saád József 2010 :: Web design Macskamenta ::