Magunkról :: Táborvilág :: Projektjeink :: Kiállításaink :: Hortobágyjárók :: Dédunokák :: Publikációk :: Havi képmelléklet

„…amilyen mértékben az emberek a saját kort mindig új kornak, ’újkornak’ tapasztalták, olyan mértékben növekedett a jövő kihívása. Ezért vonatkozik speciális kérdésünk a mindenkori jelenre és annak időközben elmúlt egykori jövőjére.”
Reinhart Kosseleck

2012. január

31-én a Konrad Adenauer Stiftung (K-A-S) és a KDNP „Kommunizmus áldozatai” tagozata a Gellért Szállóban konferenciát rendezett az 1950-ben beindult kitelepítések emlékét megörökítő − készülő − parlamenti határozathoz kapcsolódóan. A konferencián alapítványunk képviseletében Saád József: Kényszermunkatáborok az Alföldön 1950-1953 − Utóélet c. ppt-referátumával vett részt.


A képen balról jobbra: Saád József, Hantó Zsuzsa, Rainer Potratz, Réthelyi Miklós, Eötvös Péter


Hans Kaiser, ex-miniszter, a K-A-S magyarországi irodavezetője


dr. Réthelyi Miklós miniszter, Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Eötvös Péter, KDNP-tagozatvezető

2012. február

Jártunk Mohácson, egyik állandó kiállításunk helyszínén. Februárban, mert ez a BUSÓJÁRÁS ideje. (Az eseményről bővebben lásd: www.mohacsibusojaras.hu.) Búcsúztattuk a telet (rá is fért), ünnepeltük a hős sokacok legendáját, megrettentünk a maszkoktól, riadoztunk a kereplőktől és kolompoktól, nevettünk a mókákon, roptuk a kólót, kóstoltuk a sokac babot, a csevapot. És örültünk, hogy az alapítványunk által képviselt történeti örökségre is pillantást vethettünk ezalatt.

2012. március

29-én a Debrecenben, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságán megbeszélést folytattunk Szilágyi Gábor igazgatóval a Történeti Rétegek Tornyára (TRT) kidolgozott programunk (L.: Projektjeink) megvalósíthatósági esélyeiről. Készül − reméljük, hogy mielőbb elkészül − a nemzeti park egészét átfogó, pályázatképes turisztikai fejlesztési koncepció. Ebben alapítványunk Kungyörgy-telepre kidolgozott TRT-programja is helyet kapna. S ha mindezt még az idén, az őszi-téli hónapokban egy konferencia a szakmai és civil nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tenné, az nagy előrelépés lenne. 


Sumen u.2. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága

A HNP-székház közelében − Szent Anna u. 20-26. − az ötvenes években legendássá vált „SZVETICS”

A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek 1950-ben Svetits Általános Leánygimnázium néven visszakapták 1896-ban alapított iskolájukat. Akkoriban ez volt az ország egyetlen − országos beiskolázású − egyházi lányiskolája és kollégiuma. És Kiss László paptanár igazgatása alatt sok-sok deklasszált
− közöttük Hortobágyról szabadult − család lánygyermekének menedéke.

2012. április

Ebben az évben első, hosszabb kiszállásunk − április 10-14 között − Baranyába. A munkánkat támogató légkör, főként egykori kitelepítettek: Bonyár Jenőné Debreczeni Julianna, dr. Breuer Pál, dr. Guzsvány Mihályné Balogh Irma, Kárpáti Gézáné Molnár Ilona, Soltész Márta, Szatyor Győző, Szatyor Zoltán, Urbán Ferencné, Urbán Klára segítőkészsége különösen eredményessé tette utunkat. Főként tervezett baranyai határsáv-füzetünkhöz gyűjtöttünk ismereteket Mohácson, Ivándárdán, Pécsett és Villányban. Egy napon át − Szatyor Zoltán vezetésével − Ormánság falvait jártuk. Dr. Kocsmár Simonné, Eér Éva villányi tájékozódásunkat segítette.


Drávafok. A Bittó család kastélya (épült 1896-ban, Ybl Miklós terveinek felhasználásával), az elhagyott-széthordott termelőszövetkezet területén.


Beke Ferencék egykori háza Villányban. Az épület mögötti szőlőskert bizonyára új telepítés, a közepén látható pihenőhely viszont épen őrzi a kitelepítés előtti idők emlékét. Beke Ferencné Wenk Ilonának a tiszaszentimrei táborban titokban írt naplója (Beke Ferencné: Három év a Hortobágy poklában. Szerk. Barton Attila, Jeney Attila. Kráter Kiadó, Pomáz, 2002) a kitelepítések talán leghitelesebb forrása. A könyvet a villányi könyvtárban, sajnos, hiába kerestük.

2012. május


Nagy Mária referátumát tartja


Gabnai Katalin


(Balról jobbra) Rácz Árpád, Kubatov Gábor, Báldy Béla, Saád József , Nagy Csaba

Helyi emlékezet − társadalmi örökség c. konferenciánkat a fogadó intézmény nevében Zsigó Róbert polgármester nyitotta meg. Délelőtt Fábián Borbála, történész (Baja), Gabnai Katalin, drámatanár (Budapest), dr. Nagy Mária, szociológus (TTMA munkatárs), dr. Saád József, szociológus (TTMA képviselő) referátumait dr. Munczig Dénesné, kulturális referens moderálta. Délután pódiumbeszélgetésen vitattuk meg a referátumokban vázolt projektek megvalósíthatósági feltételeit és a kitelepítésekhez kapcsolódó helyi emlékezet fenntartásának lehetőségeit. A pódiumbeszélgetés résztvevői: Báldy Béla kertészmérnök, Gabnai Katalin, Kubatov Gábor, országgyűlési képviselő, Nagy Csaba, Pécs alpolgármestere, országgyűlési képviselő, Rácz Árpád , történelemtanár, főszerkesztő, Rubicon, dr. Saád József . Moderátor: dr. Nagy Mária. Az eszmecserét követően dr. Guzsvány Mihályné, Balogh Irma „Baranyaiak emlékeznek” címmel filmbemutatót tartott. A konferencia ajánlásokkal és a javaslatok összegezésével zárult.


Dr. Guzsvány Mihályné, Balogh Irma

·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·

2012. június

Június 1-jén egynapos látogatást tettünk Porcsalmán és Tyukodon, az 1951.áprilisi „kuláklázadás” helyszínein. A megtorlás áldozatául esett családok nagy része az árkusi kényszermunkatáborba került. Előzetes tájékozódásunkat P. Szalay Emőke, tyukodi kötődésű néprajzkutató professzorasszony segítette, aki a lázadás történetét is feldolgozta. Még ebben az évben visszatérünk a területre.


Porcsalma, református templom


Tyukod. A Hortobágyra deportált családok emlékműve

2012. június 18-22.
 
Négynapos terepmunka az ország nyugati végein: a vend falvakban, az Őrségben és a Felső Rába-vidék, osztrák határhoz közeli − jórészt horvátok lakta – településeiben, valamint  Szombathelyen. Vas megyei katalógusunkhoz és határsáv-füzetünkhöz gyűjtöttünk anyagot. Kiszállásaink eredményességéhez nagyban hozzájárult Doncsecz Etelkairodalomtörténész, Benczik Gyula, történész-levéltáros, Lugosy Piroska, tanár, Horváth Sándor néprajzkutató- történész, Kapornaky Sándor tanár, polgármester (Kercaszomor) szakmai segítsége. S nem utolsó sorban vendéglátóink, adatközlőink…


Apátistvánfalva. A gazdasági udvar maradványai
Orbán Kálmánék portáján, ahonnan 1952. május 28-án kitelepítették a családot. Hazatérésükkor az épületben iskola működött, ma lakatlan.


Kercaszomor, a ház, ahonnan a Lugosy családot a nagyszülőkkel együtt, 1951. december 6-án a tedeji táborba hurcolták. A valamikori és a mai tulajdonossal beszélgetünk.


Narda. Ebből a házból hurcolták el Elepre özv. Bosits Ernőnét, gyermekeit, menyét és unokáját 1951 júliusában. A házból tanácsiroda és begyűjtőhely lett. A képen a mai tulajdonos, Bosits Dezső, aki 1956 után térhetett vissza, valamint felesége látható. A hátsó rész (gazdasági épület) eredeti, a lakóházat már ők építették át.


Vép. Erdődy-kastély. Az ötvenes években állami gazdasági munkásszállásnak berendezett épületben számos Lászlómajorból szabadult „telepes”-család talált ideiglenes menedéket és munkaalkalmat, mielőtt a tilalom feloldása után visszaköltözhettek falujukba. A kastély ma üresen áll.

2012. szeptember

Szeptember 7-én és 9-én Hortobágy pusztáin pontosítottuk az egykori táborhelyszíneken és (főleg) környékükön szerzett ismereteinket.

Hetedikén Mihályhalmát és Borzast kerestük fel. Mihályhalma közelében az egykori szovjet jelenlét maradványait fényképeztük. A puszták mélyén kialakított Borzas a Darvashalom és a kápolnási mocsarak Darvas-fenék nevű nyúlványainak közelében volt. Juhász Tibor, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit KHT munkatársa terepjárón vitt be az egyébként nehezen bejárható területre. Utunkat ezúttal az aszályos nyár és a ragyogó nyárutó könnyítette.


A szovjet légi bázis figyelő tornya és…


…az elhagyott laktanya épülete Mihályhalma környékén


Döglött vizű gémeskút: a borzasi tábor egyetlen (valószínű) maradványa. A kútágas és az ostor között Nagyiván templomtornya látszik.

Kilencedikén a kócsi táborok nyomában Kis Jusztus (Hagymás lapos, Meggyes lapos) pusztáin jártunk, majd a Kaparó csárdától elindulva, a Fekete rét mentén, a Só útra térve, a felújított  Meggyes csárdához mentünk. Aztán benéztünk Árkusra is, rég jártunk ott.


A kiszikkadt Hagymás-lapos


Meggyes csárda, felújítva, múzeumként berendezve. Bejelentésre látogatható.


Az árkusi alaptábor fő építménye: a juhakol, az  Árkus- csatorna hídja felől nézve...


... és belülről.

Hortobágyi terepjárásunkat tizennegyedikén folytattuk. Hortobágy községben, Kónyán és Mátán. Azt, hogy mi minden változott három év alatt, mióta nem jártunk Kónyán és környékén, épületről-épületre, helyszínről-helyszínre regisztrálni tudtuk. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi volt itt 40-50 évvel ezelőtt: a táborok felszabadítása után, az állami gazdaságok felfuttatásának évtizedeiben. Ennek a − mára elsüllyedt − világnak a nyomait keresve, Perge Lajos volt segítségünkre, akinek pályája, Kónyára helyezett agrármérnökként, ezen a vidéken akkoriban kezdődött.


Kónya. Elől az ÁG volt ebédlője, mögötte munkásszállás.


Perge Lajos egykori szálláshelyének udvarán, a ház mai lakóival.


Kócs. Juhászat a Lovasy-tanya helyén.


Nagyiván. A HNP felújított táj- és vendégháza.

2012. október


Felsőcsatár, a szőlőhegyen épült Mária-kápolna felől nézve.  

Készülő katalógusunkhoz anyagot gyűjtve, október 8-11. között Vas megyében bővítettük ismereteinket. Először a Felső Rába-vidék − számunkra kevéssé ismert −  határ menti horvát falvait jártuk be. Júniusban Nardán (Mala i Velika Narda) voltunk utoljára. Most a szomszédos Felsőcsatárral (Gornji Cetar) kezdtük, és a valamikori német nemzetiségi szigetnek számító Vaskeresztest (Großdorf) és Horvátlövőt (Hrvatske Sice) útba ejtve, Pornóapátin (Pernau) át, Szentpéterfáig (Petrovo Selo) jutottunk.


Felsőcsatár. Steier Andrásné Bosits Aranka, nardai kitelepített, felsőcsatári háza udvarán


Így működik a taposóakna. Vasfüggöny-múzeum. Goják Sándor magángyűjteménye és kiállítása a felsőcsatári szőlőhegyen

Aztán a magyarországi szlovénok (vendek) központjában: Felsőszölnökön (Gornji Senik) tájékozódtunk és készítettünk interjúkat. Négy nap alatt arra is jutott időnk, hogy Őrségbe látogatva, Bajánsenyén új helyet találjunk Vas megyei határsáv-kiállításunk számára. A kiállítást még az idén áttelepítjük Őriszentpéterről a bajánsenyei kultúrházba, a község helytörténeti gyűjteményének közelébe.


Ispánk. Az Őrségi Kitelepítéseket Kutató Egyesület 2009. június 23-án elhelyezett emlékoszlopa.

Utunkon segítségünkre voltak:
• Gál Lajosné Cseke Erzsébet (Magyarszombatfa), Jánny Istvánné Kurcz Paula (Szentpéterfa), Lugosy Piroska, a kercaszomori kitelepítések kutatója (Szombathely), Steier Andrásné Bosits Aranka (Felsőcsatár), Ropos Veronika (Felsőszölnök), Závecz Béláné Serfecz Hilda (Felsőszölnök) – kitelepítettek, továbbá
• Benczik Ernőné Keserű Erzsébet (Őriszentpéter), Bosits Gusztáv sekrestyés (Felsőcsatár), Cseri Istvánné (Felsőcsatár), Cservék Zsuzsanna, az őrségi kitelepítések kutatója (Őriszentpéter), Goják Sándor, a Vasfüggöny Múzeum létrehozója (Felsőcsatár), Györke Gyula polgármester és felesége, a helytörténeti kiállítás létrehozói (Bajánsenye), valamint Kapornaky Sándor polgármester (Kercaszomor).

 

Magunkról

Kurátorok

1% szponzorálás

Aktuális

Évről évre:

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

Dokumentumok

:: TELEPESEK Társadalmi Múzeum Alapítvány :: Munkatársak :: Elérhetőségek :: Támogatás :: Kapcsolataink :: Rólunk írták ::
 
:: Copyright Saád József 2010 :: Web design Macskamenta ::